Érkezünk a Mystery Hotel Budapest kapujához – amely a nevéhez hűen valóban rejtvényt kínál. A belső tér olyan, mintha egy szürrealista festő és egy belsőépítész együtt részegedett volna meg egy velencei álarcosbálon. Impozáns, különc, de kissé túljátszott. A misztikumot itt nem a csendes részletek hozzák, hanem a túlzó vizuális effektek. Az étterem korrekt, de nem reveláció. A varázs működik – amíg az ember nem veszi le a maszkot, és nem néz a szálloda igazi arcába: egy ügyes tematikus koncepció mögé rejtett, középszerű szolgáltatásrendszer.
A szálloda olyan, mint egy díszes trükkdoboz: első pillantásra elkápráztat, aztán lassan rájössz, hogy a varázslat ismétlődik, mint egy rutinszerű bűvészmutatvány. A „mystery” nem mélységből fakad, hanem dekorációs panelekről és tudatosan megtervezett Instagram-pillanatokból. A lobbiban mintha egy titkos társaság várná a beavatottakat – de a recepciónál máris kiderül, hogy csak egy jól célzott marketingkampány illúziója az egész.
A szobák tematikája egyszerre játékos és ambiciózus, de túl sok a vizuális inger, túl kevés a lélegzetvétel. Az enteriőr inkább kiabál, mint suttog – mintha minden egyes bútor azt kiáltaná: „nézz rám!” – és eközben elsikkad a valódi kényelem, a funkcionalitás. A színek erőteljesek, a tükrök sokasága zavarba ejtő, a mennyezeti freskók színházi díszletként hatnak – nem is annyira lakni való terek ezek, mint inkább posztolni valók.
A wellnessrészleg különösen illúziókeltő: mintha egy titkos fürdőházba érkezne az ember, ahol a mennyezet alatt csillagok ragyognak, a fények misztikus félhomályt rajzolnak a gőzbe – de aztán megszólal a hangszóróból a már százszor hallott háttérzene, és hirtelen minden újra hétköznapivá válik. A varázs itt mindig csak egy hajszálnyira van a lelepleződéstől.
A személyzet kedves, de nem mindig találja a helyét a szerepjátékban. Mintha nem lenne világos, vajon elegáns szobalovagokat, titokzatos komornyikokat vagy csak hatékony recepciósokat kell-e alakítaniuk – így aztán a vendég is zavarban van: mosolyogjon vissza, vagy kérdezzen rá, hol lehet lekapcsolni a mennyezeten világító okkult szimbólumokat.
A Mystery Hotel Budapest bátor kísérlet. Egy olyan tematikus luxusélmény, amely megpróbálja megbontani a megszokott ötcsillagos unalmat. De a stílus itt nem mindig találkozik tartalommal. A látvány világít, de nem melegít. Az élmény izgalmas, de nem mély. Olyan ez a hotel, mint egy kosztümös farsangi bál: amíg tart a tánc, minden rendben – csak ne kérdezd meg, ki van a maszk mögött.
